A hinek nem véglények.
A behinek a véglények, ezek teszik ki a mai európai (+amerikai, stb.) társadalmak körülbelül 99,9%-át.

Ezek szerint te elhitted a könyv végéhez írt magyarázatot?
A hinek semmiben sem különböznek a behinektől, hacsak nem abban, hogy elsőre roppant tetszetősnek tűnik, ahogy élnek. Egy kis idő kell hozzá, hogy észrevegyük az ok-okozati mánia, az ésszerűség nevében elkövetett őrületet.

@Aardvark: Ha figyelmesebben olvasod Szathmári könyvét, nem gondolhatsz ilyet.
A könyvben leírja azt is, hogyan fogadják ugyanezt a könyvet a behinek. És épp ezt csinálod.
Az, hogy nekünk a hin társadalom élhetetlennek tűnik, teljesen helyénvaló, de a mi behinségünk miatt van. Hanem ahhoz, hogy őrületnek nevezd, mereven kell ragaszkodnod olyan behin értékekhez, amiket semmi sem legitimál azon kívül, hogy a mi társadalmunkban megkérdőjelezhetetlenek. Vagy miért nevezed annak?

Nekem nem okoz gondot különbséget tenni a saját korlátoltságom és a tökély között. Nem is tartom jól csengőnek a "vizet prédikál és bort iszik" szólást. Sőt, a tökéletesség keresése útján az első lépés lemondani arról, hogy azt magunkról mintázzuk. Ezért gondolom, hogy bármennyi idő sem lenne elég, hogy az ésszerűséget őrületnek nevezzem pusztán azért, mert ellenkezik természetes hajlandóságommal.

@Aardvark: "Ezek szerint te elhitted a könyv végéhez írt magyarázatot?"

Nem, én a saját agyamnak hittem, mikor elolvastam a könyvet, meg annak, amit eddig ebből a kitekert, ostoba világból és a megszokások alapján működő, önálló gondolkodásra képtelen emberi lényekből láttam.
Nem volt szükség rá, hogy elmagyarázzák, amit olvastam.

Az van, amit Pucros írt, ezért nem írom le én is újra.

@pucros: @ergerberger:
Én elég figyelmesen olvastam, elhiheted, és nem is csak egyszer! Az egyik meghatározó mű az életemben. Éppen ezért furcsállom, ha valaki valaki nem látja meg a hinek társadalmában a kifordított ésszerűség riasztó jellegét. Ez a része a könyvnek elég könnyen párhuzamba állítható Orwell és Huxley műveivel, de a Madách falanszter is segíthetne az értelmezésben.
Vegyük észre, hogy a következetesség és a "kazo" szuperrealizmusa a hinek társadalmában olyan emberi értékek elvesztéséhez vezet, mint a szerelem vagy a művészet. Az élet célja degradálódik a fajfenntartásra és a szenvedés elkerülésére. Például aki bicegne egy baleset után, azt euthanáziával gyógyítják halálba.
Ez a kóros tökéletesség még a kommunista időkben sem volt vonzó, ezért kellett az utószó, ami ügyesen megmagyarázza, hogy miként is kell ezt értenünk.
Tehát nem vagyunk behinek, nem attól riasztó a hin élet. Bár veletek kapcsolatban az írásotok alapján ez nem biztos :) A kazo nem tökély!
Fontos, hogy belássuk: mind a hinek, mind pedig a behinek társadalma a mi berendezkedésünk görbe (vagy inkább fájón egyenes) tükre, attól olyan ismerős, multaságos és taszító is egyben.
Az én megfogalmazásomnál sokkal részletesebb olvasható a wikin: hu.wikipedia.org/wiki/Kazohinia

Az hogy a hin társadalom sem élhető. Szerintem a legviccesebb hogy mindennapjainkban behinek vagyunk, a legbetegesebb az egészben hogy másoknak magunkról mesélve döbbenetesen hasonlítunk egy hinre.

@Aardvark:
"Én elég figyelmesen olvastam, elhiheted, és nem is csak egyszer!"

Te is elhiheted, hogy elég figyelmesen olvastam, és nem is csak egyszer!! (Én két felkiáltójelet raktam a mondat végére, tehát én győztem. Folytassuk ezt a versenyt, hogy ki olvasta figyelmesebben és többször?)

"Az egyik meghatározó mű az életemben. Éppen ezért furcsállom, ha valaki valaki nem látja meg a hinek társadalmában a kifordított ésszerűség riasztó jellegét."

A hinek logikája csak a behinek számára riasztó. Az ésszerűségük nincsen sehová kifordítva, hanem teljesen egyenes, magától értetődő, józan logika. Az ésszerűségtől persze irtózik a behin elme.

"Ez a része a könyvnek elég könnyen párhuzamba állítható Orwell és Huxley műveivel, de a Madách falanszter is segíthetne az értelmezésben."

Madách falanszterével még csak-csak, de Orwellel és Huxleyval bajosan. (Különben meg megkérdőjelezném az efféle párhuzamba állítások értelmét, hacsak nem irodalomtörténeti szempontból.)

"Vegyük észre, hogy a következetesség és a "kazo" szuperrealizmusa a hinek társadalmában olyan emberi értékek elvesztéséhez vezet, mint a szerelem vagy a művészet."

Ezek csak a behinek számára értékek, valójában jelentés nélküli kazi ostobaságok.

"Az élet célja degradálódik a fajfenntartásra és a szenvedés elkerülésére. Például aki bicegne egy baleset után, azt euthanáziával gyógyítják halálba."

Ez túlzás. A bicegést meggyógyítanák, valószínűleg. Viszont ha valaki például mindkét lábát elveszíti, ott már érdemes fontolóra venni az eutanáziát. Vagy te szeretnél lábak nélkül élni? Én azt hiszem, nem.

"Ez a kóros tökéletesség még a kommunista időkben sem volt vonzó, ezért kellett az utószó, ami ügyesen megmagyarázza, hogy miként is kell ezt értenünk."

Ne az utószóra koncentráljunk, hanem a műre. Én is így tettem.

"Tehát nem vagyunk behinek, nem attól riasztó a hin élet. Bár veletek kapcsolatban az írásotok alapján ez nem biztos :) A kazo nem tökély!"

Szerintem te biztosan behin vagy. Pontosan úgy nem látod a társadalmaink fonákságát, mint Gulliver az angol társadalomét a hinek között, vagy a behinek a sajátjukét. És éppúgy nem látod a párhuzamot a saját elveid, léted és a behineké között, ahogyan Gulliver sem látta azt.

"Fontos, hogy belássuk: mind a hinek, mind pedig a behinek társadalma a mi berendezkedésünk görbe (vagy inkább fájón egyenes) tükre, attól olyan ismerős, multaságos és taszító is egyben."

Fontos, hogy lássuk: a behinek a mi társadalmunk görbe tükre, a hinek pedig az ideális társadalom, amelyet mi sosem fogunk elérni, legfeljebb megközelíteni, szerencsés esetben pár ezer év múlva. A behinek leírása azért mulatságos, mert tükröt tart nekünk, a hinek pedig azért taszítóak*, mert a behinek ragaszkodnak a saját őrültségeikhez.

*Már akinek taszító. Nekem nem annyira az, bár persze én is behin vagyok, mint itt mindenki, mivel sajnos itt senki nem vonhatja ki magát az őrült társadalom kollektív bolondériájából. Idézet:
"Mert a behinek őrültsége a veszedelmes epidémiák legborzasztóbbika. Míg nálunk csak a véletlen fertőzést ismerik, itt meg kellett ismerkednem az erőszakos fertőzés fogalmával is. Ezek ugyanis nem engedik, hogy az egyén elzárkózzon előlük. Utánamennek, és kényszerítik velük bolondulni. Hiába kísérli meg a józan ész a kikapcsolódást, hiába ígéri, hogy jobb érzése ellenére hallgatni fog, és segítő szó nélkül nézi öngyilkos táncukat. Az őrület itt általánosan kötelező szabály."

Tessék már egy kicsikét tájékozódni, mielőtt... de inkább ideírok egy idézetet:
"Legkomolyabb előzményként Huxley Szép új világára lehetett rámutatni. Szathmári erről a következőket írja: "Tekintve, hogy Kazohiniát a Szép új világ megjelenése előtt két évvel írtam, nem is tudtam tökéletesebben utánozni. De az tény, hogy szerencsére született két évvel előbb, mert valóban annyi hasonlóság van köztük, hogy ha a Szép új világot előbb olvastam volna, sohasem mertem volna megírni Kazohiniát."

"Még rosszabb, ha valaki lábát veszti, és műlábbal örökké sántikálnia kellene. Nyilvánvaló, hogy az ilyent alvása közben megszüntetjük."
Azok alapján, amit mondasz, a hinek közé tartozol, nekünk embereknek ez elég furcsa.

Szathmáry értéke pont az, hogy amikor a világ a háborús készülődéssel volt elfoglalva, és Huxley egy nagyon részletes és lehetséges jövőképet vetített ki a Brave New Worl-ben, a maga módján zseniális pontossággal, -mintegy az angol kultúrális világképből fakadó a jövőt előre vetítve, a magyar Szathmáry egy pozitív világképet volt képes kivetíteni. Ismereteim szerint nincs ilyen hasonló jövőkép sehol máshol.
A hineket és a behineket összekeverni mentális probléma. Sajnos a ma élő nyugati felnőtt lakósság jelentős részének "szüksége van" arra, hogy higyjen valamiben amiről csak azt lehet biztosan tudni, hogy nem létezik, hiszen természetfeletti.
Nos, bízzunk benne, hogy Szathmáry Sándor nem az egyetlen aki képes megkülönböztetni a kultúrális fikciót a valóságtól, és emiatt talán remény van egy emberi jövőre is, és nem a "bikru" vagy esetleg "a terrorizmus ellenei harc"- jegyében fogjuk kiírtani az egész emberiséget.

@Aardvark: "Tessék már egy kicsikét tájékozódni, mielőtt... de inkább ideírok egy idézetet:"

Aardvark, hidd el, hogy nem csak te olvasod a Wikipediát.

"Még rosszabb, ha valaki lábát veszti, és műlábbal örökké sántikálnia kellene. Nyilvánvaló, hogy az ilyent alvása közben megszüntetjük."

Nagyjából én is ezt írtam, annyi volt a különbség, hogy a citátumban nem szerepel, pontosan mennyi láb elvesztésére gondol a szerző, ill. a hinek.

"Azok alapján, amit mondasz, a hinek közé tartozol, nekünk embereknek ez elég furcsa."

Elhiheted, nekem is furcsa, hogy a világ nagy része behinként viselkedik. De mint már írtam, sajnos én sem vonhatom ki magam a közösség hatása alól. Belőlem sem lenne jó hin, mert már engem is elrontott a környezet. Viszont attól még a visszásságok nagy részét észre lehet venni a világban.

Most min is vitatkozunk? Szathmári írt egy regényt, amit én egyféleképpen értelmezek, te/ti pedig másként. Ez van. A biblia is van akinek a zsidó nép története, és van akinek Isten szava.
A behinek közössége senkinek sem kérdéses, mindenki látja a dogmák és tradíciók gúnyrajzát. A hinek világa keményebb dió! Attól nehéz axiómákat felállítani, hogy a világuk megítélése aszerint változik, hogy hinként, behinként vagy Gulliverként nézzük.
Számomra a Kazohinia nem egy vágykép leírása, mert a tiszta értelem nekem túl gonosz. Az érzelmek nélküli szükségletalapú élet nemcsak taszít, de informatikusként átlátok a kódrendszer hiányosságain, és az ellentmondások megsemmisiítik az egész komplexumot. Valójában nem működhet, mert képtelen létrejönni az atavisztikus részek nélkül. Ha meg szükséges mégis a tudásvágy, kiváncsiság, elhivatottság, hogy csak néhány kazi fogalmat említsek, a létrjöttéhez, akkor a keletkező államforma nem nélkülözheti ezeket. (Például hogyan is jön létre egy jól működő szervezet kórház, gyár stb, ha nincs aki irányít, mert mindenki tudja - ma már - a dolgát? De kezdetben valakinek csak kellett irányítania, nem? Az meg kazi.) Erre, ha igaz van egy teljes fórum az Indexen, ott nálam okosabb emberek ezt alaposan kivesézték, nekem nem is ez a célom, ezen a blogon a köztünk élő hinek és behinek őrületeit próbálom/juk összegyűjteni.

@Aardvark: "Számomra a Kazohinia nem egy vágykép leírása, mert a tiszta értelem nekem túl gonosz."
"Lamik"
/Aki valami másban látja az emberi lét értelmét mint a tiszta értelemben-, akinek nem a valóság a valóság, hanem a saját agya beteg halucinációi, az talán vonuljon át a Behin telepre, és hódoljon a nagy bőtónak és hasonló valótlan zagyvaságoknak.

Új javaslat: Utazást kellene szervezni Új-Kazohiniába (az X galaxis X bolygójára mentek és ott élnek, mert a Földön túl sok lett a behin, és nem volt praktikus módja a visszaszorításuknak. Szóval ott élnek már egy ideje ahol minden közel azonos a földi klímával és emiatt nem is fontos számukra hogy a Földdel kommunikáljanak, hiszen annak nincs semmi gyakorlati értelme, a föld el fog amúgy is pusztulni, mint minden amit a behinek vettek a kezelésükbe.
X-re csak egy csillagkapúhoz hasonló szerkezettel lehet eljutni, aminek van egy kontrol szerkezete, ami leellenőrzi, hogy behinek illetve kazo dolgok ne juthassanak át, szóval csak legalábbis belohin státuszú személyek részére van lehetőség a látogatásra és csak egyszer, mert nincs visszaút.
Arra gondoltam, valaki velem jöhetne hogy kicsit jobban sikerüljön az átállás, mondjuk egy olyan belohin nő aki hajlandó megkockáztatni ezt a kirándulást. Üdv. G. (nem a valódi nevem, azt majd megírom ha találkozom egy hinnel.

Belohinok sehol?

Kedves Mindenki!

Nagyon megörültem, amikor megtaláltam ezt az oldalt, mivel azt hittem, nagyon kevesen olvasták a könyvet.
Én sokszor figyelmesen elolvastam!!! (három felkiáltó jel)

:) Szóval: Mindenki úgy értelmezi ahogy szeretné, de például Aardvark értelmezése teljesen ellenkezik a sajátoméval. Amikor a boltban arrébb állok, egy néninek, mert 20 évvel korábban született, illetve amikor anno felálltam óra előtt és vigyázba amikor belépett a tenár mindig ez jutott az eszembe:) A hinek világát élhetetlennek festi le, de ha megfigyeled, csak neki és a behineknek (=) élthetetlen. A hinek nem is értik a problémát, mivel teljesen logikusan élnek. Értem a párhuzamot az Orwell és Huxley féle világgal. (Tudtátok, hogy Huxley halála előtt valamivel elmondta, hogy a Szép Új Világ nem fanzátia, hanem azt akarták megvalósítani és erről írt.) Ami miatt nem érzem úgy, hogy Szathmári is a hinek "ellen" lenne, az az, hogy semmiféle kényszerítő erőről nem beszél. Bár külünböző a véleményünk, mégis örülök hogy van egy ilyen oldal. Építő jellegű vitában mindig benne vagyok.

Üdv.

@Aardvark: Behineket nem lesz nehéz gyűjteni:) Mondjuk akárki. Ha találsz hint, szóljál! Pricc-Prucc